Interjú #6

Tilp Hargitta Németországban szülésznő, nagy érdeklődéssel olvastam a válaszait.

1. Hol élsz, mi a foglalkozásod, és mióta?
   Németországban, Nürnbergben. Vállakozó szülésznő vagyok, ami az otthoni védőnői munkához hasonlít.
2. Miért lettél ez, volt-e valami különleges motivációja? Ha újrakezdhetnéd, mit választanál?
   Mert az első szülésem olyan nagy hatással volt rám, hogy rájöttem, én ezt akarom csinálni, és nem bántam meg,mert így megtaláltam önmagam.
   
   
3. Mikor mentél ki külföldre, és annak mi volt a fő oka?
   2010-ben költöztem Németországba, mert a férjem német.
   
   
4. Mi az, ami kint teljesen más, mint itthon?
   Kevésbé medikalizált a szülés, a szülés után 6 órával haza lehet menni, a szülésnél nincs jelen az orvos, csak a szülésznő,az orvos csak vészhelyzetben jön. A fizetés is jobb, bár én vállakozó vagyok és a kismamákat otthon látogatom, amiért fél óránként 15 eurot kapok.

5. Mi az, amit/amiket a legjobban szeretsz a hivatásodban? És mi az, amit nem?
   Azt szeretem a legjobban, hogy segíthetek, és mivel imádom a kisbabákat, ez a munka csupa öröm. Szeretem, hogy nincs stressz, nincs főnököm és hogy én osztom be az időmet. Nincs olyan, amit nem szeretek benne.

6. Voltak komolyabb holtpontok az életedben, amikor azt mondtad, valami mást csinálnál inkább? Akkor, amikor Magyarországon gyakorlaton voltam különféle kórházakban, ha otthon lennék, valószínűleg nem lennék szülésznő. Az otthoni légkör, stressz, túlterheltség és kevés fizetés előbb-utóbb kiégést okozott volna, és nem tudnám egy életen át csinálni.
   
   
7. Szerinted mi a legnehezebb része a szakmának?
   Ha olyan problémával, panasszal találom szembe magam, amin nem tudok segíteni, vagy ha beteg gyermek születik, vagy ha a kismama elvetél és nehéz megtalálni azt a módszert, amivel segíteni lehetne neki.

8. Hol töltötted a gyakorlatodat? Milyen élményekre emlékszel vele kapcsolatban?
   A debreceni klinikán, a soproni Erzsébet kórházban, Manchesterben a Hope Hospitalban. A legjobb emlék a manchesteri Hope Hospital volt, mert ottt láttam, hogy a szülés igenis lehet természetes, szép, gyengéd és biztonságos. Ott minden csak a kismamáról és a babáról szólt, és hogy minél jobban érezzék magukat ott.
   
9. Emlékszel arra az időszakra, amikor még kezdő voltál? Hogyan élted meg, mit volt a legnehezebb elsajátítanod?
   Azt volt a legnehezebb megszokni, hogy vannak sajnos olyan esetek, amikor a terhesség sikertelenül végződik. Nehéz volt azt nézni, hogy a szülés után újra kellett éleszteni a babát. Minden perc,ami így telt el, az maga volt a pokol.
   
   
10. Melyik a legszomorúbb élményed, ami a munkád során történt eddig? Hogyan szoktad feldolgozni a nehezebb napokat?
    A legszomorúbb élményem az volt, amikor egy gyönyörű kislány született időre, 40. hétre és nem lélegzett, 5 percbe telt mire sikerült újra éleszteni és sajnos addigra már agykárosodást szenvedett és görcsei voltak. És az orvos azon viccelődött a dohányzó helyiségben, hogy: Ja, lány volt! Akkor nem számít! :(
    
    
11. Volt-e részed olyan élményben, amikor a baba vagy az anya élete csupán a gyors beavatkozáson, vagy a személyzet rutinján múlott?
    A baba élete sok esetben függött azon, hogy mennyire gyorsan sikerült megszületni és nem egy olyan szülést láttam, ahol holtan született a baba, de sikerült szerencsére hamar újraéleszteni.
    
    
12. A munkahelyeden milyen időközönként van forgás az osztályok között (nőgyógyászat, szülőszoba, gyermekágy)? Szerinted hogyan lenne jobb?
    Nem kórházban dolgozom.
    
    
13. Mesélj egy megható történetet, ami a munkád során ért (ha eszedbe jut ilyen)
    Számomra minden szülés megható, de az a legmeghatóbb, amikor a szülés után az anyuka és az apuka együtt zokognak az örömtől, ilyenkor én is meghatódom és kicsit könnyes is lesz a szemem.
    
    
14. A vajúdásod, ill. szülésed alatt mennyire érezted fontosnak a szülésznő jelenlétét? Pozitív vagy negatív élményed fűződik hozzá?
    Fontos volt nagyon, sokat jelentett, hogy ott volt és lelkileg is támogatott, nélküle sokkal rosszabb lett volna.
    
    
15. Szültél császármetszéssel? Ha igen, volt-e valami negatív élményed azzal kapcsolatban? Spinális érzéstelenítésben vagy narkózisban zajlott? A párod bent lehetett veled? Mi volt a császármetszés indikációja?
    Nem.
    
    
16. Megnyugtatott az orvos jelenléte a szülésed alatt?
    Igen, mert lelkileg is támogatott.
    
    
17. Milyen testhelyzetben szültél?
    Félig döntött ágyon.
18. Melyik kórházban? Meg voltál elégedve a körülményekkel, az ott dolgozókkal?
    Debreceni Klinikán. Igen, nagyon elégedett voltam, sokat segítettek.
    
    
19.  Volt választott orvosod ill. szülésznőd?
    Igen, volt választott orvosom.
    
    
20. Ki volt bent veled a szülésednél? És mi volt benne a jó ill. volt-e rossz?
    A férjem, és nagyon jó volt, hogy fogta a kezem és mondta, hogy már látja a baba fejét, ez ösztönzőleg hatott.
    
    
21. A szülésed alatt pozitívumként vagy negatívumként élted meg, hogy szakmabeli vagy? Azaz: jó dolog sokat tudni, vagy éljen a boldog tudatlanság?
    Pozitívként életm meg, mert teljesen fel voltam készülve és ezért nem lepődtem meg és nem estem pánikba.
    
    
22. Van-e olyan beavatkozás, a szülőszobán, amivel nem értesz egyet?
    A rutinszerű oxitocin infúzió adása szerintem teljesen szükségtelen és ugyanígy a rutinszerű gátmetszés is. Ezeket csak akkor kellene csinálni, ha tényleg szükséges. A beöntést hasznosnak és jónak tartom.
    
    
23. Szerinted egy már szült szülésznő jobban, hatékonyabban tud segíteni egy szülő nőnek, vagy ez nem befolyásolja a szakmai részét?
    Szerintem általában igen, hiszen pontosan tudja, hogy mit él át a kismama. Aki nem szült, az el sem tudja képzelni, hogy igazából ez mennyire fájdalmas és a pszichológiáját sem érti annyira emiatt.
    
    
24. Mi a tapasztalatod, a pszichés állapot mennyire befolyásolja a szülést/vajúdást ?
    Szerintem a pszichés állapot a legfontosabb, minden a fejben dől el, és ha valaki lelkileg felkészült és nincs tele félelemmel, akkor jobban együtt tud működni és emiatt jobb a szülés kimenetele is.
    
    
25. Tudsz-e olyan tévhitet mondani, amivel pl. gyakran találkozol a munkád során?
    Ha a kismamának gyomorégése van, akkor azt jelenti, hogy sok haja van a babának. :)
    
    
26. Mi a tapasztalatod, a nők mennyire használják az alternatív eszközöket a vajúdásuk ill. szülésük alatt?
    Nem nagyon használják.
    
    
27. Mi a szakmai véleményed a gátmetszés és a beöntés szükségességéről, ill. ajánlatosságáról?
    A beöntésnek jó hatása van a fájásokra is, erősíti őket, és komfortérzetet biztosít a szülés alatt, ezért jónak tartom, de a gátmetszést csak szükség esetén tartom indokoltnak.
    
    
28. Mi a véleményed arról, hogy külföldön sok helyen a szülésznő végzi a terhesgondozást is?
    Igen, én is ezt csinálom, és nagyon jónak tartom. Személyes kapcsolatot tudok kialakítani a kismamával és minden fontos információt tudok róla, ami a későbbiekben fontos lehet.
    
    
29. Szerinted mi a legfontosabb tulajdonság a szakmádban? Mi az, amit a páciensek leginkább kedvelnek benned szerinted?  A kedvesség, megértés, szakmai felkészültség. Fontos, hogy érezzék, számíthatnak, támaszkodhatnak rám és bízhatnak bennem.
    
    
30. Hogyan lehetne szerinted megelőzni a kiégést az egészségügyben? Te teszel ellene valamit célzottan? Szerintem Magyarországon ezt nem lehet megelőzni ilyen munkakörülmények között.
    
    
31. Van-e olyan szakmához kapcsolódó könyv vagy film, amit szívesen ajánlanál?
     Gaskin: Útmutató a szüléshez